Árvaellátás

(összeállította: Mester Ildikó család-és gyermekvédelem szakos pedagógus)

forrás

Árvaellátás fogalma:

Az árvaellátás egy biztosítási típusú, havi rendszerességű, jövedelemarányos pénzbeli ellátás, melyre az elhunyt biztosítottak gyermekei, illetve bizonyos esetekben unokái és testvérei jogosultak.

Az árvaellátás hatályos magyar szabályozását a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény és a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet tartalmazza.

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások egyik fajtája.

ÖSSZEGE :

  1. Gyermekenként annak a nyugdíjnak a harminc százaléka, ami az elhunytat öregségi nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.
  2. A fentiekben meghatározott nyugdíj hatvan százaléka jár árvaellátásként annak a gyermeknek, akinek mindkét szülője elhunyt,  illetve  akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.
  3. Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani, amelynek összege számára előnyösebb.

A 2007. december 31-ét követő, de 2020. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő árvaellátás legkisebb összege havi 24 250 forint.

A 2019. január 1-jét megelőző időponttól megállapított  árvaellátás összege 2,7 %-al emelkedik.

JOGOSULTSÁGI-FELTÉTEL

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban, vagy az  élettársi közösségben együtt élők háztartásában nevelt gyermeket is –  akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy az alábbiakban ismertetett időtartamú szolgálati időt szerzett.

  1. a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy ab) összesen legalább 2 év,
  2.  a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el –  legalább 4 év,
  3.  a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el-   legalább 6 év,
  4. a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el –  legalább 8 év,
  5. a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el –  legalább 10 év,
  6. a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el –  legalább 15 év. 

ÁRVAELLÁTÁS – A JOGOSULTSÁGI FELTÉTELEK MEGLÉTE ESETÉN – legkorábban a szülő halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár. Lásd: Hány éves korig jár az árvaellátás?

ÁRVAELLÁTÁSRA JOGOSULT AZ A SZEMÉLY IS,

  1. AKINEK SZÜLŐJE a fentiekben ismertetettek szerint szolgálati időt nem szerzett, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét
  2. ÁRVAELLÁTÁS JÁR A TESTVÉRNEK ÉS AZ UNOKÁNAK IS (ideértve a dédunokát és ükunokát is), ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.
  3. HA  GYERMEK NAPPALI RENDSZERŰ ISKOLAI OKTATÁSBAN VAGY FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN NAPPALI KÉPZÉSBEN VESZ RÉSZT, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a jogosultság megszűnése előtt a gyermek megváltozott munkaképességűvé válik, ennek tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti, ha a szülő halála a gyermek említett életkora betöltése előtt következik be.
  • A TOVÁBBTANULÓ ÁRVA ÁRVAELLÁTÁSÁNAK 25. ÉLETÉV BETÖLTÉSÉT KÖVETŐ KIVÉTELES MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA AZ ÉRINTETT SZEMÉLY – formanyomtatványon írásban, illetve elektronikus úton benyújtott – KÉRELME ALAPJÁN KERÜLHET SOR.

A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét.

  • ISKOLAI TANULMÁNYOK CÍMÉN AZT A GYERMEKET IS MEGILLETI AZ ÁRVAELLÁTÁS, AKI

a) betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy három évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait magántanulóként végzi,

b) huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

  • Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, és a felsőoktatási információs rendszer működtetője igazolja a tanulói hallgatói jogviszony létesítését, fennállását, a befejezés várható időpontját, valamint a jogviszony megszűnését, szünetelését.
  • A tanulmányok folytatása a képző intézmény által közvetlenül kiadott igazolással is lehetséges.
  • Külföldön folytatott tanulmányok esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással kell a tanulmányokat igazolni a képzés megkezdésétől számított egy hónapon belül.

NEM JÁR ÁRVAELLÁTÁS az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán (kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe).

AZ ÁRVAELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGOT NEM ÉRINTI:

  1. ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt, vagy örökbe fogadják.
  2. ha a középiskola tanulójának a tanulói jogviszonya, illetőleg a felsőoktatási intézmény hallgatójának a hallgatói jogviszonya a tanuló, illetőleg hallgató betegsége vagy szülése miatt szünetel.

IGENYBENYÚJTÁS-FORMÁJA

Az árvaellátást kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon  –  mely letölthető az alábbi linkről: https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/hu/nyomtatv%C3%A1ny/nyomtatv%C3%A1nyt%C3%A1r.html – az igénylő lakóhelye szerint illetékes fővárosi, ill. megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szervénél kell benyújtani;

A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR NYUGDÍJFOLYÓSÍTÓ IGAZGATÓSÁGÁHOZ  KELL BENYÚJTANI az igényt ha  az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesült, illetve az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került. Az Igazgatóság feladatait az ország egész területére kiterjedő illetékességgel látja el.

A kérelem elektronikus  úton is előterjeszthető.

FOLYÓSÍTÁS

Az árvaellátást havonta kell folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve, amelytől azt határozattal megállapították, a jogosultság megszűnésének (megszüntetésének) napjáig.

Ha az árvaellátásra jogosultság megszűnik, de a jogosultsági feltételek ismét bekövetkeznek, az árvaellátást a megszüntetést követő emelésekkel, kiegészítésekkel növelt összegben kell újból megállapítani.

FELLEBBEZÉS

Abban az esetben, ha első fokon a fővárosi, ill. megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve járt el,  a fellebbezést a fővárosi illetve a megyei kormányhivatalnak kell címezni, de  azt – a  határozat kézhezvételét követő 15 napon belül –  a döntést hozó szervnél kell előterjeszteni.

A  Nyugdíjfolyósító Igazgatóság elsőfokú döntése a közléssel véglegessé válik. Ezen döntések bírósági felülvizsgálata a határozat közlésétől számított  30 napon belül kezdeményezhető jogszabálysértésre történő hivatkozással.

IGÉNYBENYÚJTÁS-HELYE

  • Lakóhely szerint illetékes fővárosi, ill. megyei kormányhivatal nyugdíjbiztosítási igazgatási szerve
  • Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága,
  • Kormányablak

Ki jogosult árvaellátásra?

Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –, akinek szülője öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy a haláláig a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte. (Lásd: A HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS tájékoztató.)

Mely időponttól lehet megállapítani az árvaellátást?

Legkorábban a jogszerző halála napjától. 

Hány éves korig jár az árvaellátás?

  • Az árvaellátás a gyermek 16. életévének betöltéséig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig folyósítható.
  • Abban az esetben, ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti.
  • Akkor is megállapítható és folyósítható az árvaellátás, ha az árva betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.
  • Nincs jelentősége annak, hogy a tanulmányokat belföldön vagy külföldön, középiskolában vagy felsőfokú oktatási intézményben folytatja a gyermek. 

Hogyan kell igazolni a tanulmányok folytatását?

Magyarországon tanuló árva esetén a köznevelési információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője

  • a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére,
  • a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja.

A köznevelési vagy felsőoktatási intézményben, illetve felnőttképzésben folytatott jogviszony az erre a célra rendszeresített iskolai igazolás formanyomtatvány kitöltésével is igazolásra kerülhet. https://nyugdijbiztositas.tcs.allamkincstar.gov.hu/m/2019/1019-19-rva-iskolai-igazols.pdf

A külföldön tanuló árvának az oktatási intézmény által kiállított igazolással (középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente) a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolni a tanulmányok folytatását.

Amennyiben az oktatási intézmény ehhez hozzájárul, javasoljuk, hogy a tanulói / hallgatói jogviszony a 1020-001 számú, magyar-angol nyelvű iskolalátogatási igazolás nyomtatvány kitöltésével kerüljön igazolásra. (Ezen új nyomtatvány bevezetése nem zárja ki az oktatási intézmények egyedi igazolásainak elfogadását.) 

Az igazolás, illetve a kitöltött nyomtatvány csak abban az esetben fogadható el, ha az keltezéssel, aláírással és az oktatási intézmény bélyegzőlenyomatával ellátott. 

Megváltozott munkaképesség címén az árvaellátás milyen esetben állapítható meg?

Megváltozott munkaképesség címén akkor állapítható meg az árvaellátás, ha

  • a szülő elhalálozása a gyermek 16. (illetőleg oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt,
  • továbbá akkor, ha az árva az árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált megváltozott munkaképességűvé.

Az árvaellátás mindkét esetben életkorra tekintet nélkül a megváltozott munkaképesség tartamára jár.

Érinti-e az árvaellátásra jogosultságot, ha a gyermek vagy életben maradt szülője házasságot köt?

Nem, az árvaellátást ezek a tényezők nem befolyásolják.

Milyen mértékű az árvaellátás?

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a harminc százaléka, ami az elhunytat halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

Hatvan százalékos mértékű árvaellátás illeti meg azt a gyermeket, akinek mindkét szülője elhunyt, vagy akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű. 

Befolyásolja-e a magánnyugdíjpénztári tagság az árvaellátás összegét?

Az ellátás összege attól függően változik, hogy a jogszerző magánnyugdíjpénztári egyéni számláján összegyűlt tagdíj összegét – illetve annak legalább az árvára eső részét – átutalták-e, illetőleg a kedvezményezett hozzátartozó vagy (ha nem kedvezményezett) valamennyi kedvezményezett az átutalást – a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint – kezdeményezte a Nyugdíjbiztosítási Alap részére.

Ha az átutalás megtörtént vagy azt a magánnyugdíjpénztár igazolása szerint kezdeményezték, a nyugdíj összegének kiszámítása a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés teljes figyelmen kívül hagyásával, az általános társadalombiztosítási szabályoknak megfelelően történik.

A jogszerző egyéni számláján lévő összeg átutalásának kezdeményezését legkésőbb a hozzátartozói nyugellátás megállapításáról szóló elsőfokú határozattal szembeni fellebbezési határidő lejártáig a magánnyugdíjpénztár igazolásával bizonyítania kell a hozzátartozónak. 

Ha a 16 év alatti gyermek árvaellátás iránti igénye a jogszerzőre meghatározott szolgálati idő hiányában kerül elutasításra, az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hivatalból kivételes árvaellátás megállapítása iránti eljárást indít. 

A HOZZÁTARTOZÓI NYUGELLÁTÁS

A hozzátartozói nyugellátás olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosított (volt biztosított) hozzátartozójának jár.

Hozzátartozói nyugellátás az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj.

A hozzátartozói nyugellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság szempontjából halálesetnek számít az eltűnés is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.

A jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban (öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban) részesüljön vagy a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen.

A jogszerző a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, ha

  • a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és
  • aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy
  • ab) összesen legalább 2 év,
  • a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
  • a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
  • d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
  • e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
  • f) a 45 éves életkor betöltését követően, de az 55 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

Amennyiben a jogszerző a halál időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs, hozzátartozója jogosult lehet hozzátartozói nyugellátásra.

Jogszerzés szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni azt az időtartamot is, amely alatt az elhunyt jogszerző (baleseti) rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

A nyugellátásban nem részesülő jogszerző esetén a hozzátartozói nyugellátás alapja az az összeg, amely a jogszerzőt elhalálozásának időpontjában öregségi nyugdíjként megillette volna.

JOGSZABÁLYOK: